Még mindig kötelező, és a munkáltatók felelőssége nagyobb, mint valaha
Az elmúlt időszak jogszabályváltozásai kapcsán sok munkáltató tévesen arra jutott, hogy már nem köteles foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosítani. A törvényi kötelezettség azonban továbbra is fennáll, és elmulasztása komoly jogi és anyagi kockázatot jelent.
A változások lényege és a leggyakoribb tévhitek
A 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett módosításokkal a munkáltatók kötelezettsége meghatározott szektorokban teljes mértékben megmaradt, máshol a felelősség közvetettebbé vált. Az éves vizsgálatok hiányában a cégvezető jogi felelőssége fennáll minden olyan egészségkárosodásért vagy munkahelyi balesetért, amely a megfelelő szűrés hiányában következik be. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás pedig továbbra is kötelező minden munkavállaló számára (Mvt. 58. §).
A munkáltató továbbra is felelős azért, hogy:
- feladataik ellátására egészségileg alkalmas munkavállalókat foglalkoztasson (Mvt. 50. §);
- nyomon kövesse alkalmazottai egészségi állapotát;
- az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezetet biztosítson;
- megfeleljen a jogszabályoknak, ellenkező esetben jelentős pénzügyi és jogi következményekkel számolhat.
Munkahelyi balesetek és jogi következmények
A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának elemzése szerint 2020 és 2024 között évente átlagosan 18–20 ezer munkabaleset történt Magyarországon, ezek közül több száz esetben súlyos, maradandó egészségkárosodás vagy haláleset is bekövetkezett. Csak 2024 első félévében a munkavédelmi bírságok összege 72 millió forintra rúgott, ez azonban eltörpül a sikeres kártérítési perekben kifizetett, akár tízmilliós nagyságrendű összegek mellett. A balesetek többsége az 50–249 fős cégeket érintette, de a 10–49 fős cégek is veszélyeztetettek, és az adminisztratív munkakörben dolgozók baleseti aránya is folyamatosan nő.
Kiemelt példák a lehetséges felelősségre vonásra:
- Egy gépkocsivezető munka közben szívinfarktust kap és balesetet okoz. Ha a vállalat nem gondoskodott a rendszeres orvosi vizsgálatról, az ügyvezető büntetőjogi felelőssége is felmerülhet.
- Egy elbocsátott munkavállaló munkahelyi egészségkárosodásra hivatkozva kártérítési pert indít. Ha a foglalkozás-egészségügyi dokumentáció hiányos, a cég nehezen tudja bizonyítani, hogy mindent megtett az egészségvédelem érdekében.
Miért érdemes minden munkakörre megtartani az üzemorvosi szolgáltatást?
A képernyő előtti munkavégzés ma szinte minden dolgozót érint, különösen az adminisztratív szektorban. Ez fokozott pszichés és fizikai megterheléssel jár, és növeli többek között a látásromlás, a mozgásszervi betegségek és a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. Az ülőmunka és a mozgásszegény életmód emellett az elhízás, a metabolikus szindróma, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a visszeres betegségek, a mélyvénás trombózis és egyes daganatos megbetegedések kockázatát is jelentősen fokozza. Az éves szűrésekkel ezek jelentős része megelőzhető, a munkáltató pedig biztos lehet abban, hogy dolgozói megfelelő egészségi állapotban vannak a feladataik elvégzéséhez.
Egészségügyi juttatás mint versenyelőny
A tapasztalatok szerint a vállalatok nagy többsége nem szünteti meg a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást, sőt egyre inkább azt fontolgatja, hogyan bővítheti az egészségügyi juttatások körét. A kiegészítő szűrővizsgálatok, a megelőző programok és más egészségmegőrző juttatások fontos szerepet játszanak a munkavállalók megtartásában és a munkáltatói márka erősítésében.
Az adómentesen nyújtható foglalkozás-egészségügyi ellátás a dolgozók éves bérének csupán 0,5–1 ezrelékébe kerül, mégis sokaknak ez az egyetlen egészségügyi vizsgálat, amelyhez egy évben hozzájutnak. Dr. Lackó Richárd foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerint azok a vállalatok, amelyek teljesítik az előírásokat, nemcsak a jogi és anyagi biztonságukat erősítik, hanem felelős munkáltatóként példát is mutatnak.
Ma már olyan korszerű diagnosztikai eszközök is léteznek, amelyekkel a munkahelyi oxidatív stressz, az antioxidáns kapacitás vagy akár a szívstressz is feltárható. A stressz szinte minden krónikus betegség hátterében ott áll, a magas vérnyomás és az inzulinrezisztencia pedig már a lakosság 20–30%-át érintheti. Ezek a betegségek megelőzhetők és visszafordíthatók, a megfelelő vizsgálatok pedig időben jelezhetik, hogy ideje életmódot váltani. Karvalics Attila, az A-Lab Medical és a Dolomit-Med tulajdonosa szerint a cégek nagy része nem a vizsgálatok megszüntetésén gondolkodik, hanem azon, milyen további egészségügyi szolgáltatásokat biztosítson munkavállalóinak.
Összegzés
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás fenntartása nem csupán törvényi kötelezettség, hanem a munkáltató, a munkavállaló és a hazai egészségügy közös érdeke. A rendszeres vizsgálatok nemcsak a dolgozók egészségét, hanem a cégeket is védik.
2025. június 27-től: változás az élelmiszeripari dolgozók vizsgálataiban
A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása értelmében a közfogyasztásra szánt élelmiszer (étel, ital) előállításával és forgalmazásával foglalkozó, valamint az ilyen munkahelyeken takarító munkavállalók számára már nem kötelező a tüdőszűrés. Kivétel a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-, gyümölcsfélék szállítása és tárolása.
A változás a 20/2025. (VI. 26.) BM rendelet részeként lépett hatályba. Célja, hogy csökkentse a munkáltatók adminisztratív és pénzügyi terheit, és a vizsgálati kötelezettségeket az aktuális egészségügyi kockázatokhoz igazítsa.
| Követelmény | Kötelező? | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Egészségügyi kiskönyv | Igen | Továbbra is szükséges, a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állítja ki és vezeti. |
| Bőrgyógyászati vizsgálat | Igen | Kötelező, a kiskönyvben dokumentálni kell. |
| Tüdőszűrés | Nem | Csak bizonyos kiemelt munkakörökben marad kötelező. |
Ahol a tüdőszűrés továbbra is kötelező
- Egészségügyi intézmények csecsemő- és gyermekellátással kapcsolatos munkakörei
- Hajléktalanellátásban dolgozók
- Utcai szociális munkások, közösségi szállások dolgozói
- Tüdőgyógyászati szakellátás dolgozói
- Mikrobiológiai laboratóriumok egészségügyi dolgozói
- Egyes országokból érkező külföldi tanulók és munkavállalók
- Állattartó gazdaságokban a tej fejésével, kezelésével, feldolgozásával foglalkozó munkavállalók
18 év alattiaknál fontos korlátozás
A rendelet kimondja, hogy 18 év alatti munkavállalóknál évenkénti monitorozó röntgenvizsgálat nem végezhető.
Mi maradt érvényben?
A bakteriológiai és a nemi betegségeket kizáró vizsgálatok (például lues-szerológia) csak panasz vagy tünet esetén szükségesek. Az egészségügyi alkalmasság igazolásának alapja továbbra is a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat, amely a munkakör sajátosságait figyelembe véve dönt az alkalmasságról.
Kockázatértékelés és higiéniai előírások
A jogszabály továbbra is előírja több munkavédelmi és higiéniai dokumentum meglétét:
- munkahelyi kockázatértékelés,
- kémiai kockázatértékelés,
- orvosi vizsgálatok rendje,
- egyéni védőeszköz-juttatási rend.
Ezek a dokumentumok a jelenlegi szabályok szerint 5 évig érvényesek. Ha azonban a technológia, a munkakörnyezet vagy a tevékenység megváltozik, azonnal frissíteni kell őket. Hiányuk vagy lejáratuk esetén a hatóság bírságot szabhat ki.
Forrás: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, 20/2025. (VI. 26.) BM rendelet – Wolters Kluwer. A hatályos jogszabályszöveg a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el.